Nagy rajongója vagyok a folklórnak, ezért sok figurámhoz magyar és más népek mondavilágából merítek ihletet. A magyar folklór egyik kedvenc alakja számomra a lidérccsirke. Szeretnék megosztani veletek néhányat a hozzá kapcsolódó hiedelmekből és történetekből.
Számos természetfeletti lény valamilyen módon az ördöghöz kötődik, vagy magát az ördögöt testesíti meg.
A lidércnek különböző interpretációja létezik. Egyes történetekben succubus vagy incubus jellegű démon, máshol lidércfényként jelenik meg vagy egy apró, csirke alakú démonként. A neve is sokféle lehet: lidérc, lidérccsirke, mitmitke, iglic, ludvérc, vagy csak szimplán: MAGA AZ ÖRDÖG!
Az egyik személyes kedvencem a „mitmitke” elnevezés, ami szó szerint nagyjából azt jelenti: „mit? mit?”. A név onnan ered, hogy a teremtmény állandóan azt kérdezgeti a gazdájától: „Mit hozzak még? Mit csináljak még?”
A lidérccsirke általában egy fekete tyúk első tojásából kel ki. Egyes mondák szerint azonban egészen más helyeken is rá lehet találni: például zsebben, szénakazalban vagy más váratlan helyeken. Ezt a változatot gyakran földi ördögnek nevezik.
A hagyomány szerint, ha valaki a tojást a hónalja alá teszi, abból idővel lidérc kel ki. Egy másik változat szerint a megtaláló egyszerűen egy trágyadombba rejti a tojást, és ott várja meg, amíg kikel.
A lidérc feladata, hogy meggazdagítsa gazdáját/tulajdonosát, illetve elvégezzen számára különféle feladatokat. Ha például egy falubeli hirtelen meggazdagodott, a többiek könnyen azt mondták róla: "lidérce van" , "ördöge van". Úgy hitték, hogy titokban ez a természetfeletti lény hozza neki a javakat.
Az is érdekes, hogy a történetek szerint a lidércnek többféle módon kellett táplálékot kapnia. Egyes változatokban a gazdája vérét szívta, másokban pedig a gazdának mindig az étel első falatját kellett neki adnia.
Ahogy korábban említettem, egyik neve a „mitmitke”, és ennek megvan az oka is!. A teremtmény állandóan munkát követel magának, és újabb meg újabb feladatokat kér. Ha a gazdája nem tudja lekötni, a lidérc dühössé válik, és elkezdi megkeseríteni az életét.
Végül a legjobb megoldás megszabadulni tőle – csakhogy ez egyáltalán nem olyan egyszerű. Az egyik történet szerint például olyan lehetetlen feladatot kell adni neki, amit soha nem tud elvégezni: kötélben homokot, vagy rostában vizet hozatnak vele. Egy másik megoldás, az erdőbe csalogatják, majd egy fába ékelik be.
A lidérc többnyire rosszindulatú, ártó lényként jelenik meg a magyar néphitben, de vannak olyan elképzelések is, amelyek szerint egy segítő háziszellem. Ezekben akár egy apró emberi lény – talán valamilyen manóféle – alakjában jelenik meg.
A lidércről szóló történeteknek van egy jóval sötétebb változata is. Egyes mondák szerint a lény szexuális kapcsolatot létesít azzal az emberrel, aki kikeltette. Emberi alakot ölt, lehet férfi vagy nő, és minden éjjel közösül a gazdájával. Ránehezedik a mellkasára és nyomja vagy a vérét szívja. A történet vége szinte mindig tragikus: a gazda fokozatosan legyengül, megbetegszik, egyre rosszabb állapotba kerül, végül pedig meghal. A lidércnek ez a változata erősen emlékeztet a más népek folklórjában is ismert incubus-ra és succubus-ra.
Valószínűleg még rengeteg részletet és regionális változatot kihagytam – egyszerűen annyira sokféle történet és elképzelés kapcsolódik a lidérchez. Éppen ez a sokszínűség teszi számomra olyan izgalmassá a magyar folklórt, és többek között ezért szeretek belőle ihletet meríteni.